Ez egy nagyon érdekes, változatos és fontos területe a segítői munkának. Átlagos, mindennapi dolognak gondoljuk, mert életünk természetes része, bár a technikai fejlődés és a rohanó világunk miatt kialakult időhiány következtében egyre kevesebbet kommunikálunk egymással, főleg nyugodt, meghitt beszélgetés formájában. Az internet (Facebook, Twitter, Instagram, e-mail) ugyan ablakot nyit a világra, de egyúttal közénk is áll, emberek közé.
Társas lények vagyunk, mindenki az. Ki jobban, ki kevésbé, de mindenkinek szüksége van az önkifejezésnek a „hangos” formájára, mások közelségére, ezen keresztül a metakommunikációra. Új gondolatokat és érzéseket ébreszthet, általuk színesebbek, többek lehetünk.
Ha csak arra gondolunk, hogy az egész Univerzumot bizonyítottan rezgések alkotják, már igencsak elgondolkodtató a fontossága.
A fizikusok azt mondják, a kezdeti nagy „bumm” még mindig visszhangzik…
Különböző vallási, vagy filozófiai irányzatok a Világ teremtését, az „Egy” megnyilvánulását is hangrezgésnek tulajdonítják… (OM)
Szintén nagyon fontos és „beszédes” a másik oldalon a (meg)hallgatás. Sok embernek nincs szüksége tanácsokra, csak arra, hogy meghallgassa őket végre valaki. Ezután máris jobban érzik magukat és megkönnyebbülnek.
Vannak, akik eljönnek a tanácsért, de saját maguk gátolják az információ megértését. Ennek oka lehet bármi. Ilyenkor megoldást jelenthet egy nyugodt helyen, csendes környezetben (erdő) való séta közbeni beszélgetés. A lassú, monoton mozgással egybekötött beszédhang kiegyensúlyozottságot, jobb megértést hoz.
A sétáló meditációban vagy a labirintusjárásban tapasztalt megváltozott tudatállapothoz hasonlítható az eredmény, csak itt a segítő alakítja a „meditáció” témáját, amely során speciális kérdésfeltevéssel tudja támogatni a folyamatban a keresőt.
Javasoljuk még azoknak is akik,
- szeretnek maguktól rájönni a saját igazságukra…
- valójában tudják, mit kell tenniük, csak támogató környezetre vágynak…
- örömet lelnek a kutató munkában…
- független fülekre van szükségük…
- nem szeretik a „megmondó” embereket…
- óckodnak a „terápiázástól”…
Ahogy nincs két egyforma ember egyforma élethelyzettel, úgy nincs két egyforma gyógyító beszélgetés sem.